A művész és művésznevelő Melissa Ferreira, egy önállóan elismert wan,derer, a kreativitás sokféle formában jön létre. Ő olyan új kifejezések keresője, akit elsősorban az ő intuíciója vezet, és néha előre nem látott irányban vezet.
„A döntéseim radikálisnak tűnhetnek a hagyományosabb életmóddal rendelkezők számára” - mondja az ő döntése szerint, hogy 45 éves korában Franciaországba költözik, miután 19 éves korában elvált a férje.
A házasság felbomlásának fájdalma is arra késztette őt, hogy kutyákat faragjon, amit inspirálónak lát. „A kutyáimra jobban fordítottam a figyelmet, mert feltétel nélküli szeretetük, állandóságuk és hálásságuk úgy tűnt, mint a legjobb hely az energiám elhelyezésére” - magyarázza.
Ferreira szobrászatát „kutyák aranyos és csúnya reprezentációinak” írja le. Az általa használt anyagok nagy részét bárki otthonába helyezik: papír, régi zsákok, ragasztó, lisztpaszta és ceruzák. Ez konkrét választás. Ferreira azt akarja biztosítani, hogy kreativitása „ne legyen rabszolga ahhoz, hogy hozzáférjen a megfelelő anyagokhoz.”
Az ő inspirációja könyvekből és szomszédos kutyákból származik. Lehet, hogy a fej dönthető, vagy egy bizonyos testtartás, amely megteremti őt. Csakúgy, mint egy gyerek látni fog egy állati alakot a felhőkben, Ferreira néha látni fogja egy kutya alakját, mondjuk egy csokoládé dobozban, és elkezdi építését innen. Munkájának nagy része tiszta improvizációval kezdődik. Ferreira először a Massachusettsi Egyetemen vett részt szociológiában vagy pszichológiában, de hamar rájött, hogy művészeten keresztül másokat is szolgálhat. Aztán a Rhode Island School of Design-ban megtisztította a készségeit, ahol évente visszatér, hogy tanítson. Ferreira is tanít a városban, ahol most otthon, Pont-Aven, Franciaország.
„A saját kis buborékomban élek, és nagyon boldog vagyok ott” - mondja. „A művészetem megtartja engem. Nem a külső gratikációk, mint a díjak vezetik. Még azt sem gondolom, hogy alkalmazzák.
A jutalékok 400 dollár. További részletekért látogasson el a melissaferreira.net oldalra.
