A hasi ultrahang egy olyan vizsgálat, amely a mellékvese mirigyeit értékeli, amikor egy tumor gyanúja áll fenn.
Az endokrin rendszer több testből áll, amelyek a testben különböző hormonokat termelnek a test funkcióinak ellenőrzésére. Az agyalapi mirigy és a mellékvese mirigyek szerepet játszanak a szervezetben lévő kortizol szabályozásában, ami számos szervre hatással van. A kutya fejlődhet a hypophysis vagy a mellékvese daganataiban is, ami a kortizol felesleges termelését eredményezi, és olyan állapotot eredményez, amely Cushing-szindróma néven ismert.
Anatómia
Az agyalapi mirigy egy kis mirigy az agy alján. Több hormonot termel, de elsődleges szerepe az adrenokortikotrop hormon vagy ACTH felszabadításával a mellékvesék által termelt kortizol termelésének ellenőrzése. A mellékvese kis mirigyek, amelyek közvetlenül a bal és jobb vese fölött helyezkednek el, és amelyek felelősek a kortizol közvetlen felszabadításáért az ACTH hormon stimulálása után.
Cushing-szindróma
Ha a tumor az agyalapi mirigyben alakul ki, túl sok ACTH termelést okoz és jelzi a mellékveséknek, hogy felesleges kortizolt termeljenek. A mellékvese daganatai szinte mindig alakulnak ki a bal vagy a jobb oldali mirigyben, nem mindkettő. Amikor egy mellékvese daganat alakul ki, az stimulálja az érintett mirigyet, hogy közvetlenül termeljen kortizolt. Függetlenül attól, hogy a kortizol feleslege keletkezik, a kapott tünetek azonosak. Cushing-szindróma leggyakoribb tünetei közé tartozik a megnövekedett étvágya, a megnövekedett szomjúság, ami a vizelet fokozódását, egy vékony hajkabátot és egy fazékszerű megjelenést jelent. Ez olyan állapot, amely elsősorban a középkorú vagy idősebb kutyákat érinti, és szinte bármely szervre, így a szívre, a tüdőre, a vesére, a májra vagy az agyra gyakorolt hatásokat is okozhatja.
Diagnózis
Cushing-szindróma esetek többsége jóindulatú daganatokból származik az agyalapi mirigyben. Mindazonáltal diagnosztikát kell végezni annak meghatározására, hogy hol jön létre a felesleges hormon, mert az egyes helyek kezelése eltérő. Bizonyos hormonszinteket értékelő vérvizsgálatok segítenek meghatározni, hogy az agyalapi mirigy vagy a mellékvese a probléma okát okozza. Ezek a tesztek nem mindig véglegesek, így további tesztek állnak rendelkezésre. A Cushing-szindróma diagnosztizálására szolgáló közös teszt egy hasi ultrahang, amely azonosítja a mellékvese daganatát, vagy azonosítja a mellékvese növekedését, mint az agyalapi mirigy esetében. Az agyi MRI vagy CT vizsgálat a legpontosabb módja az agyalapi mirigy értékelésének és a daganatok keresésének ezen a helyen.
Kezelési különbségek
A mellékvesék tumorai nagyobb valószínűséggel rosszindulatúak, így a műtét a kezelés egyik ajánlása. Mivel az agyalapi mirigy tumorok szinte mindig jóindulatúak, a műtétet általában nem végezzük. A legtöbb hipofízis-daganat és kevesebb mellékvese-daganat esetében a gyógyszereket a túlzott hormon termelésének blokkolására adják be, ami csökkent kortizolszintet eredményez. Ritkán az agyalapi mirigy daganatai elég nagyra nőnek, hogy olyan neurológiai tüneteket okozzanak, mint a zavartság, a vakság és a rohamok. Ezeknek a nagy daganatoknak a legjobb kezelése a sugárkezelés. Mint látható, fontos meghatározni, hogy az agyalapi mirigy vagy a mellékvese a probléma alapja, mivel az egyes helyszínek hatékony kezelése meglehetősen más.
